Egy kis hangvételváltás következik, mivel nem tudtam tökéletesen közömbösnek megfogalmazni az alábbi két témát. Ezért mélységesen bocsánatért esedezem! Bepótolva az előző cikkem hiányosságát, most egy igazi csemege bejegyzéssel kár pótlom. Előre szólok, aki nem bírja a véres dolgokat, ne nagyon olvassa el a második részét. Hát akkor most pedig essen szó a véres valóságról. A Shinsengumi erejének forrásáról: a törvényekről. Igen, ez egy olyan szervezet, mely rendelkezik saját törvényekkel, és nem is akármilyenekkel.
A törvények az alábbiak:
- A Bushidotól1 való eltérés
- A szervezet bármiféle okból való elhagyása
- Személyes célra való pénzhalmozás
- Más személyek vitájában való részvétel
- Öncélú harcban való részvétel
Bármelyik törvény megszegéséért seppukut kellet véghezvinni.
Ezen öt ponton kívül még két fontos dolgot meg szoktak említeni:
- Amennyiben az osztag vezetője, vagy az adott támadás parancsnoka halálos sérülést szenved el, úgy egysége köteles végig kitartania és az utolsó ember leheletéig harcolnia. Az elesettek közül csupán a vezető holtestét lehet elszállíttatni.
- Amennyiben egy idegennel való harc során, legyen akkor szolgálatban vagy azon kívül, nem képes győzedelmeskedni, sőt még hagyja ellenfelét megfutamodni, akkor szó nélkül seppukura kerül a sor.
De ki volt az, aki megalkotta mindezt? Természetesen a kegyetlen, számunkra ismert kínzó mester, még az emberei számára is csak démonként emlegetett Hijikata Toshizō.
Gondoltam, most megosztok pár okosságot a seppukuról, mert hát mi, európaiak éppenséggel nem ezen a megnevezésen ismerjük. Nálunk ismertebb a harakiri, mint hasfelmetsző öngyilkosság. De honnan is ered az elnevezés? Mit takar egy ilyen rituális halál?
Általánosságban a seppukuról és annak kialakulásáról
A seppuku, vagy, ahogy nálunk szokás emlegetni, a harakiri, a samuraiok olyan öngyilkosságának megnevezése, amely egy rövid karddal vagy tőrrel okozott, kereszt alakú vágás (Bushi kereszt) miatt bekövetkező megtisztuláshoz vezető halál volt. Az elnevezés megcserélés alapján változott meg a nyugati körökben: a seppuku (切腹) kanjiaiból így kaptuk meg a harakirit (腹切). A vágást jūmonjinak hívták, mivel a tízes kanjira hasonlított. (十). Ezzel a vágótechnikával, ha jól hajtották végbe az öngyilkosságot, nem sérült meg egyetlen egy létfontosságú szerv sem, tehát a seb okozta fájdalom jó sokáig volt érezhető, a szenvedést tűrni kellett, akár órákig is.
Az első, aki seppukuként végzett magával, az Minamoto Tametomo (híres samurai) volt 1170-ben. A legendák úgy tartják, hogy miközben küzdöttek a Tairák ellen, egy ellenséges harcos megvágta Tametomo bal karját úgy, hogy inait kettéhasította. Tametomo arra gondolván, hogy képtelen a harcot így folytatni öngyilkosságot, seppukut hajtott végre.
Egy másik híres személyiség is seppukuval végzet magával. Minamoto Yorimasa, aki egy erős samurai hadvezér volt, s egyben költő is, a Genpei háború kezdetén vereséget szenvedett az Uji folyó közelébe, s hogy megkímélje becsületét öngyilkos lett. Fegyverhordozója, hogy az ellenség ne vegyen előnyt vezetőjének halálából, Yorimasa fejét a folyóba dobta egy kőhöz kötve. Yorimasa még halála előtt imádkozott egyet. Tízszer mondta el nenbutsuját2, majd megírta halálversét, azaz a jinsei no ku-ját, mely így hangzott:
|
埋もれ木の花咲くこともなかりしに身のなる果てぞ悲しかりける |
|
|
Umoregi no hana saku koto mo nakarishi ni mi no naru hate zo kanashikarikeru |
|
|
Like an old tree |
„Mint egy elszáradt fa, |
A későbbi időkben, az Ashikaga-bafuku idején létrejött a kaishakunin3 (介錯人) intézmény rendszere, mely az olyan eseteket hívatta elvégezni, aminek kimenetele a seppuku lett. Tehát volt egy második személy, a segéd, aki a has felmetszést követően, (hogy enyhítse a fájdalmat) egy egyszerű nyakvágással gyorsan a túlvilágra jutatta a seppukut végző személyt. Mindez természetes függött attól is, hogy ki milyen gyorsan vérzett el. Volt, aki külön kérte, várják meg míg megírja halálversét, s csak aztán segítsék meg. Az ilyen embereket még haláluk után is jóval nagyobb tisztelet övezte, mint akik csak egy egyszerű seppukut végeztek el.
Seppuku kezdőknek, avagy hogyan végezz el egy seppukut?
A tökéletes seppuku elvégzéséhez mélységesen nagy lelki erő kell. Erő ahhoz, hogy el tudd végezni. Maga a seppuku ugyebár a hűség jelképe. Általában egy vétek miatt szabták ki a samuraira. Kétféle mód áll rendelkezésre: ha önként végzi el az ember, vagy ha az ura kéri meg őt rá. Természetesen megtagadni egyiket se lehet. A végeredmény ugyanaz lesz.
A kaishaku rendszernek köszönhetően, még a rituálé megkezdése előtt kiválasztja segédjét az „elítélt” samurai. Segítőnek lenni nagyon nagy megtiszteltetés volt. Ezután nyugodalmasan felkészül mind lelkileg és testileg. A legtöbben ekkor írják meg végrendeletüket és halálversüket is. De mint említettem már, voltak olyanok is, akik a haláltusa közben írták meg.
Mindez után a segítő segítségével előkészítették a helyszínt. A samurai letérdepelt. Előtte volt a rövidkardja, a wakizashi (脇差), vagy egy kistőr, a tantō (短刀). A segéd közben a háta mögé telepedett le, keze ügyében egy katanával (刀 – hosszúkard). A samurai, hogy könnyebben végezhesse el a rituálét, félmeztelenre vetkőzött. Ezután már jöhetett a seppuku. Ahogy azt már írtam, a vágás egy keresztet formázott meg, tehát összesen két lépésből kellet állnia. Első lépésként az ágyéktájba kellett döfni a pengét, majd egy határozott mozdulattal felfelé hasítani a hasfalon. Ezután hasának baloldalába döfi ismételten pengéjét, s jobb irányba húzza el. Legtöbbször a másod vágásnál már gondok adódnak, hisz az első már fájdalmat produkál. Tehát fő a koncentráció! Ekképpen nagyon tisztelik azokat, akik el tudják végezni a második lépést is.
A segéd ekkor kapcsolódik be. Katakanájával úgy vágja meg az öngyilkost, hogy feje ne essék le, de halála biztos legyen. Éppen ezért megtiszteltetés segítőnek lenni, hisz egy ilyen profi vágást nem mindenki képes megcsinálni. Ennek a lépésnek az a célja, hogy a fájdalom miatti szégyentől megszabaduljon a személy.
Folytatása következik!
1Bushido: a „harcosok útja”, az Edo-korszakban kialakult katonaetika, a samuraiok erkölcsi normáinak összessége
2nenbutsu: „Buddha nevének recitálása” a namu Amida butsu, azaz a Tiszta Föld (Jōdo)- szekta mantrájának segítségével
3kaishakunin: az a személy, aki segédkezik a seppuku során, általában választott személy volt, így tehát egy közeli személy, mint például rokon vagy barát.
Források:
Totman, C. Japán története. Bp. Osiris Kiadó, 2006.
Terebess Ázsia Lexikon, „Szeppuku” megtekintve: 2013-11-27.
< http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/szeppuku.html >
SamuraiWiki, „Shinsengumi” megtekintve: 2013-11-27.
< http://wiki.samurai-archives.com >
Tóth-Vásárhelyi Réka, „Harakiri” megtekintve: 2013-11-28.
< http://www.tvreka.hu/tvr_publikaciok.php#08 >
A Shinsengumi szamurájai 
